Az olvasó gyermekekből lesznek a gondolkodó felnőttek, tartja az ősi szkíta mondás. (Nem ám, csak valahol olvastam egyszer és megragadt bennem ez a mondat, van igazság benne.)
Szóval szeretjük a könyveket nagyon.
Én az anyatejjel szívtam magamba a könyvek szeretetét, ugyanis Édesanyám könyvtáros volt, 40 évig könyvtárban dolgozott. Szinte ott nőttem fel, suli után mentem hozzá, a házikat is a könytárban írtuk. Klassz dolog a könyvtár, a gyerekek nagyon szeretnek a színes, képes könyvek között nézelődni, pakolgatni őket a könyvtáros nénik/bácsik nagy örömére. 😉
A könyvtári kölcsönzések mellett sokszor gyarapítom az otthoni gyűjteményünket is, főként használt könyvekkel.
Szeretek piacokra, vásárokba, börzékre, garázsvásárokra járni. Amikor ilyen helyen vagyok, mindig átnézem a könyves standokat, nemegyszer megdöbbentően olcsón adják az igazán klassz, jó állapotú könyveket.
Például ez volt a legutobbi piacozásom eredménye, összesen fizettem értük nagyjából kétezer forintot. Igazi kincsek szerintem, főleg állatbolond gyerekek mellett.
A két kis fa állat csak ráadás volt, Süli György fafaragótól vettem, aki mindenféle faállatot farag, ezeket árulja piacokon és vásárokon. Ahányszor látom, mindig kell tőle venni valami apróságot Ádinak. Imádom ezeket én is, sokáig nem kell győzködni, hogy vegyünk valamit.
Aztán persze mire hazaértünk az állatok éhesek lettek, gyorsan meg kellett etetni őket. 🙂
Aktuális kedvenc könyvünkről mindenképp szeretnék írni pár sort, viszont ahhoz egy új bejegyzés dukálna azt hiszem…